Menü
Szigligeti panoráma a várból
A szigligeti vár

SZIGLIGETI TURISZTIKAI EGYESÜLET

- módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt -

ALAPSZABÁLYA

 

Alulírott alapítók elhatározták a Turisztikai Egyesület létrehozását a Szigligeten 2006. február 23. napján megtartott közgyűlésen, amelynek alapszabályát a 2014/9/02. számú közgyűlési határozat alapján módosították és az alábbi egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt fogadták el (módosítás vastagon szedett dőlt betűvel):

Alapítók

  1. név: Cseh Judit lakcím: 8264 Szigliget Antalhegy 0101 hrsz
  2. név:Szalay Csaba lakcím: 8264 Szigliget Kossuth u. 138
  3. név:Horváthné Czégány Judit lakcím: 8264 Szigliget Kossuth u. 128.
  4. név:Szalainé Bárány Éva lakcím: 8264 Szigliget Petőfi u. 2.
  5. név:Káli Magdolna lakcím: 8264 Szigliget Szabadság u. 57.
  6. név:Hunyadi Sándorné lakcím: 8264 Szigliget Szabadság u.34.
  7. név:Liszkai Józsefné lakcím: 8264 Szigliget Szabadság u. 5.
  8. név:Güns Katalin lakcím: 8264 Szigliget Iharos u. 47.
  9. név:Bakos Attila lakcím: 8264 Szigliget Iharos u. 4.
  10. név:Szennyai Julianna lakcím:8264 Szigliget Hóvirág u. 1

I. AZ EGYESÜLET ADATAI

1/ Az Egyesület neve:
Szigligeti Turisztikai Egyesület

2/ Az Egyesület székhelye:
Szigliget, Kossuth L. u. 54.

3/ Az Egyesület működési területe:
Az Egyesület működése kiterjed Szigliget község területére.

4/ Az Egyesület jogállása:
Az Egyesület önkormányzati elven működő, szakmai önszervező, egyeztető, érdekvédelmi és érdekképviseleti civil szervezet. Az Egyesület önálló jogi személy, közhasznú szervezet.

5/ Az Egyesület céljai és közhasznú tevékenysége:

Szigliget területén az idegenforgalom fejlődésének elősegítése.

  • a minőségi és fenntartható turizmus fejlesztése környezetünk védelmének figyelembevételével, Szigliget műemléki és kulturális örökségének megőrzése, népszerűsítése, népi szokásainak felelevenítése, Szigliget természeti értékeinek szélesebb körű megismertetése, egyben azok megóvása

A fő célokon kívül célja az Egyesületnek:

  • A vendégéjszakák számának növelése a településen
  • A szezon meghosszabbítása: elő- és utószezon forgalmának növelése
  • Turisztikai termékfejlesztés: a meglévő adottságok jobb kihasználása
  • Az idegenforgalommal foglalkozó személyek és vállalkozások összefogása, tevékenységük összehangolása és érdekképviselete

Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenységek:

Kulturális tevékenység,
Kulturális örökség megóvása és természetvédelem.

Egyesület a közhasznú tevékenységeket a helyi önkormányzat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 7. és 11. pontjaiban előírt közfeladataihoz kapcsolódóan végzi.

Az Egyesület, mint közhasznú szervezet működése nyilvános. Biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen.

Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát a süllőfesztivál honlapján (www.sullofesztival.hu), a szórólapokon, illetve a helyi újságban való közzététel útján biztosítja.

A célok elérésére az Egyesület az alábbi feladatokat kívánja ellátni:

  • Szigliget területén összefogja és szervezi a turisztikai vállalkozások tevékenységét.
  • Ellátja az idegenforgalommal foglalkozó személyek, cégek érdekképviseletét; összehangolja a gazdasági szereplők tevékenységét.
  • Közreműködik a település kiemelt rendezvényeihez kötődő „promóciókban”
  • Részt vesz a szálláskatalógus és Szigliget Kártya megjelentetésében
  • Kapcsolatot tart fenn a térség szakmai szervezeteivel
  • Együttműködik a település idegenforgalomban érintett szerveződéseivel (pl. Vitorlás Sportegyesület). Ezekkel közös programokat szervez az idényhosszabbítás céljából (pl. vitorlás és horgászturizmus)
  • Szerepeket vállal rendezvények, programok kezdeményezésében, lebonyolításában
  • Megismerteti a kultúra sokszínűségét a településen
  • Szerepet vállal az ifjúság turisztikai nevelésében
  • Növeli a település innovációs képességét
  • Tanulmányutakat szervez, bekapcsolódik az oktatásba, képzésbe
  • Kérdőíves felmérést végez a vendégek körében (igények felmérése, utazási szokások)
  • Marketing-feladatokat végez a község önkormányzatával együttműködve

Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott közhasznú tevékenységekre használja fel.

Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végezne, közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni.

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).
Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

II. A TAGSÁGI VISZONY

1) Az Egyesület tagja lehet az a természetes és jogi személy, aki a jelen alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja.

Az egyesületi tagság formái:

  • rendes tagság
  • tiszteletbeli tagság
  • pártoló tagság

2) Az Egyesület rendes tagjává választható az a magánszemély és jogi személy, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét és értékrendjét magára nézve kötelezőnek fogadja el, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségének teljesítését vállalja.

Az egyesület tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti. A nyilatkozathoz – amennyiben jogi személy kéri felvételét – mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában.

Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az Egyesület elnökéhez kell benyújtani. A kérelemről az elnökség dönt.

Az Egyesület rendes tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, jogaikat a tagok személyesen gyakorolhatják. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

  • Részt vehetnek az Egyesület közgyűlésén, a természetes személy tagok személyesen, a jogi személy tagok képviselőjük útján
  • Tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a közgyűlésen, azon felszólalhatnak, kérdéseket tehetnek fel, javaslatokat, észrevételeket tehetnek
  • Bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók
  • Igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket
  • A testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak
  • Jogosultak az Egyesület tevékenységében részt venni.

A tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:

  • Kötelesek megtartani az alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait, az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani, kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását
  • Kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni
  • Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenyégét.
  • Rendes tag felvételéről első fokon az elnökség dönt, fellebbezéssel élni a közgyűlés felé lehetséges. A közgyűlés a rendes tag felvételének kérdésében másodfokon jár el.
  • Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az elnökség felkérése alapján – az a személy, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti.
  • A tiszteletbeli tag az Egyesület rendezvényeire meghívható, tisztségre nem választható, szavazati joga nincsen, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.
  • Tiszteletbeli tag felvételéről a közgyűlés dönt az elnökség javaslatára.
  • Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatók (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).
  • Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, társadalmi vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására.
  • A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. Részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztségviselésre nem választható, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.
  • A pártoló tag felvételéről a közgyűlés dönt az elnökség javaslata alapján.

A tagsági viszony megszűnik:

  • a tag kilépésével, amelyet az elnökséghez kell írásban bejelenteni
  • tagsági viszony Egyesület általi felmondásával: Ha a tag nem felel meg az alapszabályban meghatározott feltételeknek, a közgyűlés a tagsági viszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja
  • a tagdíj fizetés egy hónap elmulasztása miatt (írásbeli felszólítás után, mely írásbeli felszólításban rögzítésre kerül a tagdíjhátralék nagysága, a póthatáridő a hátralék megfizetésére és a hátralék meg nem fizetésének következménye, tehát a tagsági viszony megszüntetése elnökségi határozattal, a 30 napos póthatáridő eredménytelen eltelte után)
  • a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével
  • a természetes személy tag halálával
  • ha az Egyesület megszűnik
  • tag kizárásával: A tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén, vagy ha a tag tevékenységével vagy magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti első fokon az elnökség, másodfokon a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

1/ Az Egyesület szervei

  • Az Egyesület testületi szervei:
  • közgyűlés
  • elnökség

Az Egyesület tisztségviselői:

  • elnök
  • elnökhelyettes
  • öt elnökségi tag

2/ A közgyűlés

A közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfőbb szerve. A közgyűlésen a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt. Közgyűlés helye az Egyesület székhelye.

A közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívások okát és célját. A közgyűlést össze kell hívni, ha azt a Veszprémi Törvényszék elrendeli.

Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  • a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  • b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  • c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az így összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A közgyűlést az elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek és az ülés napirendjéről részletes leírást kapnak. A meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, az ülés napirendjét. A közgyűlés ülései nyilvánosak.

A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak 50%+1 fő jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon napirenddel új közgyűlést kell kitűzni, amely a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A határozatképtelen közgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívták. A közgyűlésen az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes elnököl. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

A közgyűlésen olyan indítványok tárgyalhatók, amelyek a közgyűlés előtt legalább egy nappal az Egyesület elnökéhez beérkeztek. A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A közgyűlést az Egyesület elnöke nyitja meg, megállapítja a közgyűlés összehívásának szabályszerűségét és határozatképességét. A tagok maguk közül egyszerű szótöbbséggel egy levezető elnököt (közgyűlés elnöke) és két szavazatszámlálót választanak meg. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a közgyűlés elnöke és a közgyűlésen az elnök által kettő felkért tag hitelesít.

A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen levő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Szavazategyenlőség esetén az adott kérdést újra szavazásra kell bocsátani, ismételt szavazategyenlőség esetén a szavazást eredménytelennek kell nyilvánítani, és a döntést a közgyűlés következő ülésére kell halasztani. Amennyiben a következő ülésen is a kérdésben szavazategyenlőség születik, a szavazást eredménytelennek kell nyilvánítani. Titkos szavazást rendelhet el a közgyűlés az elnök előterjesztése vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. A vezetők és tagok megválasztása nyílt szavazással történik egyszerű szótöbbséggel.

A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy a felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat továbbá az

  • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A közgyűlés, elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni.

Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségére másolatot készíthet.

A közgyűlés elnöke 30 napon belül gondoskodik a határozatok érintettekkel való közléséről oly módon, hogy azokat írásban, tértivevényes levél útján juttatja el az érintettek részére.

A közgyűlés kizárólagos hatásköre:

  • Megválasztja az Egyesület vezető testületeit, tisztségviselőit, elnököt
  • Határoz az elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az elnökség köteles képviselni
  • Jóváhagyja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályait
  • Az elnökség javaslatára dönt a pártoló tag és a tiszteletbeli tag felvételéről és másodfokon a rendes tag tagfelvételi kérdésében
  • Meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét
  • Elbírálja az elnökség kizárást kimondó határozata ellen benyújtott fellebbezést
  • Tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat
  • Az elnökség javaslata alapján dönt a tiszteletbeli tisztségre jelölt személyek megválasztása ügyében
  • Elfogadja az elnökség által előterjesztett éves beszámolót. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági melléklet, Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentés elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követő év 150. napjáig a közgyűlés egyszerű szótöbbségű döntése alapján történik akként, hogy minden év május 31-ig közzétételi és letétbe helyezési kötelezettségének eleget tudjon tenni az Egyesület.
  • Éves költségvetés elfogadása
  • Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása
  • A tisztségviselők visszahívása és lemondásuk elfogadása, díjazásuk megállapítása
  • Vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll
  • Olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt
  • Jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés
  • Végelszámoló kijelölése

3/ Az elnökség

Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a héttagú elnökség látja el. Az elnökség tagjai az elnök, az elnökhelyettes és az öt elnökségi tag.

Első elnökségi tagok:

  • Elnök: Cseh Judit lakcíme: 8264 Szigliget Antalhegy 0101 hrsz
  • Elnökhelyettes: Ódor Zoltán lakcíme: 8264 Szigliget Kossuth u. 78.
  • 1. elnökségi tag: Szalay Csaba lakcíme: 8264 Szigliget Kossuth u. 138.
  • 2. elnökségi tag: Káli Magdolna lakcíme: 8264 Szigliget Szabadság u.57.
  • 3. elnökségi tag: Bakos Attila lakcíme: 8264 Szigliget Iharos u.4
  • 4. elnökségi tag: Liszkai Józsefné lakcíme: 8264 Szigliget Szabadság u.5
  • 5. elnökségi tag: Hunyadi Sándorné lakcíme: 8264 Szigliget Szabadság u.34.

Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt – ha az Egyesület az ítéletben megjelölt tevékenységet folytatatja - az Egyesület vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

  • a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  • b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  • c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  • d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Az elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az elnökség üléseit az elnök hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés napirendjéről részletes leírást kapnak.

Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak több mint fele jelen van.

Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozatot az érintettel a határozathozatal időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli. Szavazategyenlőség esetén az adott kérdést újra szavazásra kell bocsátani, ismételt szavazategyenlőség esetén a szavazást eredménytelennek kell nyilvánítani, és a döntést az elnökség következő ülésére kell halasztani. Amennyiben a következő ülésen is a kérdésben szavazategyenlőség születik, a szavazást eredménytelennek kell nyilvánítani.

Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 18 napon belül – az elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az elnökség tagjainak több mint fele jelen van.

Az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály nem utal közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Ügyviteli feladatok ellátására az elnökség adminisztrátort vagy titkárt bízhat meg, melyek az alábbiak:

  • előkészíti a vezető szerv ülését,
  • biztosítja a zavartalan lebonyolítást,
  • gondoskodik a határozatok folyamatos végrehajtásáról, azok nyilvántartását kezeli,
  • az Egyesület pénzállományát kezeli,
  • az Egyesület számláit és egyéb nyilvántartásait kezeli

Az elnökség feladatai:

Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik

  • a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  • b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  • c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  • d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  • e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  • f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
  • g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  • i) a tagság nyilvántartása;
  • j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  • k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  • l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
  • m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti az Egyesület kötelezését a felvilágosítás megadására.

Ellátja az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat,

Az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a közgyűlés számára,

Befogadja a tag írásbeli bejelentését, annak kilépési szándéka esetén.

Az elnökség a két közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a közgyűlés előtt beszámol és intézkedéseit a közgyűlés hagyja jóvá. Az elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.

4/ Az Egyesület vezető tisztségviselői

Az Egyesület vezető tisztségviselői: az elnökség összes tagja, az elnök és az elnökhelyettes. A vezető tisztségviselőket a közgyűlés választja. Az elnökségi tagok, az elnök, az elnökhelyettes megbízatása a megválasztás napjától három évre szól. A mandátum lejárta után a tisztségviselők újraválaszthatók.

Az elnök jogai és feladatai:

Az Egyesület működésének irányítása,

  • Sürgős esetekben eljárhat az elnökség helyett, azonban döntését utólagos jóváhagyásra be kell mutatnia az elnökség következő ülésén,
  • Utalványozási jog gyakorlása,
  • Képviseli az Egyesületet,
  • Gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület alkalmazottai felett.

Az elnökhelyettes feladatai:

  • Az elnök konzultánsaként működik
  • Az elnök akadályoztatása esetén megnyitja a közgyűlést
  • Az elnök távollétében az elnökségi ülés levezetése
  • Tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról

Elnök, elnökségi tag megbízatásának megszűnése:

a) a megbízás időtartamának lejártával;

  • b) visszahívással;
  • c) lemondással;
  • d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  • e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  • f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A közgyűlés a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy közgyűléséhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

IV. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

Az Egyesület képviseletére az elnök vagy az elnökhelyettes önállóan jogosult. Az Egyesület bankszámlája felett az elnök vagy az elnökhelyettes jogosult rendelkezni.

V. AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA

1) Az Egyesület, mint civil szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.

2) Az Egyesület vagyoni eszközei:

Az Egyesület vagyonát bevételei alkotják, melyek:

  • Tagdíjak
  • Az Egyesület rendezvényeinek bevétele
  • Természetes és jogi személyek adományai, támogatása
  • Minden a közös célt szolgáló befizetés

Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

Az Egyesület rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek értékét a közgyűlés állapítja meg. A tagok tagdíjbefizetéseiről az Elnökség a tagdíjnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet.

Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel és pályázaton elnyert pénzzel gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.

3) Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása

Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít.

A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az elnökhelyettes terjeszti a közgyűlés elé jóváhagyás végett.

A kifizetések utalványozására jogosult elnökségi tag aláírása alapján teljesíthetők. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig.

Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt, illetve olyan mértékű hitelt vehet fel és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

Tagsági jogokról nem lehet értékpapírt kibocsátani. Váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

4) Egyesület megszűnése

  • a.) Jogutód nélküli megszűnése

Esetei a jogi személy általános megszűnési okain túl:

  • Az Egyesület megvalósította célját vagy a cél megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határozott meg
  • Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyonról a közgyűlés rendelkezik, akként, hogy az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetek közül választja ki azt az egyesületet, amelynek átadja a megmaradt vagyont.

b.) Jogutódlással történő megszűnése

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

VI. AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

Az Egyesület működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyész ellenőrzi, hogy az Egyesület

  • a) belső (önkormányzati) szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak,
  • b) működése, határozatai, a közgyűlés, elnökség döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy az egyéb belső szabályzatoknak

Ha az Egyesület működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat.

Az Egyesület feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el.

Az Egyesület feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény, valamint a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

Az Egyesület 2014.09.23. napján megtartott közgyűlése a jelen módosított alapszabályt megtárgyalta és azt egyhangúlag elfogadta.

 

Szigliget, 2014. szeptember 23.

 

_____________________

Németh Zoltán
Egyesület elnöke

Az alapszabály bevezető rendelkezése, II.2.; III.2. és III.3. pontjai módosultak. A jelen egységes szerkezetbe foglalt alapszabály szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.

Szerkesztettem és ellenjegyeztem Szigligeten, 2014. 09.23. napján